Van Élet az abortusz után, csak akarni kell!

Szóval összekaptam magam amennyire csak lehetett! Vissza a jelenbe és már a jövőre koncentrálva! Bár szeretném néha a jelent átugrani de majd eltelik ez is! Mindenesetre nehezen telik az idő....mint a kisgyerek a Karácsonyt úgy várom, hogy újra Vele lehessek! Átöleljem, odabújjak...érezzem a lehelletét a nyakamon......csak Vele szeretnék lenni! Nehezen megy ilyenkor az idő, mikor Vele vagyok meg szinte repül! Nagyon nehéz időszak ez......mindenféle értelembe véve! Mikor már mennél de maradnod kell! Ki kell bírni ezt a kis időt, nem nagyon van más választásom....néha könnyebb néha nehezebb...de túl kell élni mert utána valami egészen jó dolog vár rám! Egy egészen más világ, egy egészen új élet...teljesen új alapok! A jelenből pedig meg kell próbálni kihozni a legjobbat! Lerendezni mindnet, elrendezni mindent.....ilyenkor nagyon szelektál az ember! Azt hiszem, egy Új Élet küszöbén rájön mi az ami igazán fontos, ki az aki igazán számít....melyek azok a szálak amiket végleg el kell vágni (és ez nem mindig saját döntés, néha az kényzserít bele ebbe a döntésbe akivel elvágod a szálakat) , kik azok akkiel semmiképp sem szabad! Kevés ilyen ember van....de nem is kell belőlük sok! Azt hiszem sokat formálódtam! Sokat erősödtem az biztos, persze ehhez kell az, hoyg Ő mellettem álljon, az eről javát belőle merítem! De felálltam innen is .....néha hagyni kell hogy az Élet felmossa velünk a padlót....mert ez az Élet már csak ilyen....de mindig van pár olyan ember aki lefekszik mellénk a padlóra.....nem szól csak ott fekszik melletted.....aztán egyzser csak megfogja a kezed és azt mondja " Na jó, akkor most szépen felállunk!" Ők az igazi barátok akikkel soha nem szabad megszakítani a szálakat...és nem is fognak megszakadni mert az igazi barátságnak pont ez a lényege! Szóval lehet nem állok még sziklaszilárdan, de már két lábbal a földön ez tuti! Felálltam és az a lényeg! Túléljük a mát egy szebb holnap reményében! Sok új célom van amit szeretnék megvalósítani....amiket már most el is kezdhetek...még most a jelenbe....közbe pedig a jövőre koncentrálva! 

Egy szó mint száz: van Élet az abortusz után! Kicsit bele kell halni, ez normális,kicsit sírni, kicsit elkeseredni, kicsit feladni......aztán felállni! Csak akarat kell, rengeteg erő,barátok, célok és nem utolsó sorba egy társ....egy olyan mint az enyém......ahogy a pszichológusom mondta mindig, egy támogató kapcsolat!